2015. szeptember 17., csütörtök

Kál horka nyomában

Kornyi-tó ("Kornyita"), Jancsó Miklós legendás filmforgatási helyszíne. A Káli-medence legnagyobb tavát az útról nem látni, szobrok jelzik, hogy hol álljunk meg. Veszprémi Imre - Emberi komédia szoborcsoportja egy kis dombon áll, ahonnan beláthatjuk az egész tavat, vizes-nádas környékét, a száraz rétet, a falvak templomtornyait, távolabb a tanúhegyeket.
Különlegesek ezek a mészkő és acélcső kompozíciók a nagy puszta közepén. Mintha szavannákon jártunk volna, csak épp vízi madarakon és ürgelyukakon kívül mást nem láttunk. Ebben a rekkenő hőségben még az ürgék is lustálkodhattak. Közelben egy strucc-telep is működik, reménykedtem, hogy közelebbről szemügyre vehetem a struccokat, de sajnos nem voltak kint.
A tavat csak a csapadék táplálja, néha ki is szárad. Fontos vízimadár élő és vonulóhely
Köveskálra visszafelé megpillantottuk a Pálffy pincészet csalogató borteraszát.
Hangulatos hely, el tudnék képzelni egy ilyesmit Debrecenben is. A diófa árnyékában ültünk le.
Egyszerű, otthonos berendezés, raklap asztal. Törökverőt választottam :)) találó elnevezés, finom, erős bor.
Városkút mosóházzal, 1700-as években készült.
 A templomok itt is dombra épültek
 "...úgy látszik, az ember világosabb és melegebb földre ér. A napfény fehérebb, majdnem olyan fehér, mint a Földközi-tenger fölött. A színekről a köd eltűnik és jobban világítanak. A tárgyak körvonala élesebb. A légkör mintha elektromosabb lenne... E táj sok olasz vidéknél déliesebb... A fény az embert is átsugározza, a dolgokba is bevilágít és a gyümölcs íze is világosabb..."
Hamvas Béla (író, filozófus)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése